Emma in Dél-Amerika

Emma in Dél-Amerika

Kuba erdekessegek

2019. január 28. - emmuskacica

 20181229_163403.jpg

Sziasztok na pacsi mindenkinek, elkezdtem irogatni fel egy jegyzetbe erdekessegeket Kubarol amit utkozben latok es tapasztalok. Ugyhogy eloszor leirom ezeket az erdekessegeket aztan majd azt hogy mit es merre csinaltam ott.
Kulon akarok majd irni a kozlekedesrol meg arrol hogyan huzzak le a turistakat ugyhogy most tenyleg az egyeb erdekes dolgok jonnek. Ezekbol sok ugye Kuba sajatos politikai-gazdasagi helyzetebol adodik es tenyleg nagyon erdekes megtapasztalni nehany olyan dolgot ami talan nalunk is altalanos volt mondjuk 30 eve.


- Magyarorszagrol a helyiekkel beszelgetve legtobbszor az jutott eszukbe hogy mi is a keleti blokkban voltunk. Aztan viszont masodiknak eleg sokszor mondtak azt hogy aaa Magyarorszag-ciganyok :). Nemtom honnan jon ez az asszosziacio (letezik ilyen magyar szo?) de ilyenkor mindig bedobtam hogy persze Cigany Miska dednagyapam miatt bennem is van egy vonyoval :)


-Ami nagyon jellemzo a kubaiakra az a sziszeges-pisszeges. Az elet minden teruleten alkalmazzak ezt hangos futtyszoval kieszegitve. Tenyleg a fiuk a lanyokra, a turistakra ha vlmit el akartak adni, de meg ha vlkinek csak siman szolni akarsz akkor nem azt mondod hogy Adam gyere ide hanem odapisszegsz neki. A vegen mar en is hasznaltam :), peldaul setalt ott ket kulfoldi csaj es ugy pisszegtem utanuk mikor vlmit kerdezni akartam, nem is voltak tul baratsagos mert egybol egy kubaival azonositottak.


-Ja igen errol jut eszembe hogy sokszor mondtak nekem hogy siman elmennek a gondor hajammal meg az akkor szep fekete strandborommel egy helyi kubai mulatt sracnak.


-Itt meglepoen sok a gondor haju ember, gondolom a nagy genetikai keveredesnek hala.


-Kubaiul a csajt jeva-nak mondjak inkabb nem chica-nak, a kulfoldieket pedig yuma-knak


-A boltokban a polcok altalaban eleg hianyosak, nem a megszokott total feltoltott kapitalista polcok, hanem tenyleg alig van vlmibol vlmi, peldaul a havannai szupermarketben altalanos volt hogy elfogyott a palackos ivoviz a nap vegere. Vagy peldaul mikor most ott voltunk az ot het egesz idotartama alatt hiany volt lisztbol es nem volt eleg kenyer meg pizza. Videken tobbszor lehetett latni hogy a helyiek mar tudtak a szupermarketnel hogy mikor erkezik egy teherauto az ujabb arukeszlettel es alltak mar sorban mielott a kocsi megerkezett volna.


-A sor bazi draga Kubaban, egy 3 decis legolcsobb ara 1 euro amit lattam. A viz se olcso, 70 eurocent egy masfel literes palack. Ezert cserebe viszont nagyon olcso a rum :) legalabbis a sorhoz viszonyitva. Egy 7 decis havana club 3.85 euro, de lehet mar venni peldaul don diego rumot egy litert kicsit tobbert mint 2 euro. Kb. mar a masodik este kiokoskodtuk a francia sraccal hogy 2-3 sor araert kapunk egy uveg rumot aminek azert jobb a hatasfoka. Innentol szinte vegig csak rumot ittunk.

20181229_190126.jpga minipizzat toljuk


-A legtipikusabb reggeli Kubaban az a pizza, vagyis inkabb mini pizza de baromi vastag laktato tesztaval, a legolcsobb sajtos kb 80 forint es a tobbi sem dragabb altalaban 200 forintnal. Mindenhol lehet latni ezeket a kis pizzasutodeket, altalaban sorok kigyoznak elotte es kell varni minimum 15-30 percet mire sorra kerulsz. Ami meg mindenhol van az a bocadillo vagy siman kenyer szalamival, vagy sajttal, neha tortillaval vagy salchichaval. Maga a kubai konyhamuveszet vagyis hat en mindig ott ettem ahol a helyiek es nem a turistahelyeken szoval amit a helyiek esznek attol nem vagtam hanyatt magam. Amit esznek az szinte mindig a kovetkezo: rizs fekete babbal, egy kis salata (ubi vagy egyeb osszevagva) es melle csirke vagy diszno, disznot eleg sokat esznek. Amit meg nagyon szeretnek a kubaiak az a refresco, ami vlmilyen cukros viz udito keverek. Egyebkent az edeset ugy altalaban nagyon szeretik, kulon arusok arultak tobb helyen karamellat, cukorkat meg egyebet. Amit meg szoktak tolni az a mogyoro ilyen kis papirtasakokban.

20181227_202642.jpgtipikus kubai kaja, annyi hogy a fehér rizs helyett legtöbbször congris vagyis ilyen babos rizs van


-WC-papir legyen mindenkinel mert csak ritkabb esetben van papir, legtobbszor ujsagpapir vagy semmi sincs


-Elfelejtettemmegkerdezni miert de vlmiert a kubaiak imadjak ezeket fake nagy aranyorakat.


-A leglassabb utunk Moabol Holguinba volt, 180 kilometert 5 ora alatt sikerult megtenni. Az ilyen 36km/h atlagsebesseg nagyjabol. Hat eleg surun megalltunk az tuti.


-Csomoszor ilyen kis kartonpapirdobozban lehet elvinni a kajat (pl rizs csirke) de evoeszkozt nem szoktak sokszor adni melle, ilyenkor mint a helyiek letep az ember egy darabot a karton tetobol es azzal eszik.

img_20181219_125312_1.jpg
-Szilveszterkor egesz Santiagoban egesz disznokat forgattak nyarson a tuz folott. Es igen ezeket kézzel forgattak.

img_20181229_223449_1.jpg
-A buszon vagy a kamionon az ulok nagyon gyakran elveszik az allok cuccait, mint taskajat, szatyrat stb. Tok nagy bizalom van mindenkiben sztem, otthon azert gyanakodna az ember ez a hekas meg miert akarja elvenni a tatyomat.


-Fura modon a kubaiak a szilvesztert is a csaladdal unneplik.


-Altalanos szavajarasa a kubaiaknak hogy be-beszurjak beszed kozben a "si m´ entiende" kifejezest, vagyis koltoien rakerdeznek hogy vagod-e mirol beszel. A mi nino-t is hallottam jo parszor :).


-Az atlag kubai haztartas baromira tipikus es kb mindenutt ugyanugy nez ki. A kisebb helyeken szinte mindig nyitva van az ajto, lehet hogy jobban jarjon a levego vagy csak hogy lathassak ki ballag eppen el az utcan. Mindig a nappali van az utca felol, itt doglik szint mindig az egesz csalad, es mindegyik nappali kb ugyanugy nez ki: van egy tv, a tv elott pedig hintaszekek, a kubaiak imadjak oket, a haztartas elengedhetetlen kelleke.


-Nemegyszer lattam tanulovezetot ladaval tanulni :).

img_20190111_082550_1.jpg
-Elofordul parszor aramszunet.


-Jellemzo hogy a kubaiaknak mindenhol vannak rokonaik, peldaul ha a Niko vagy Gwen megmondta hogy nemet es francia akkor ott egybol volt egy nagybacsi vagy unokateso. Mikor bemondtam hogy magyar vagyok akkor azonban mindig megallt a tudomany mert senkinek nem volt semmilyen rokona :).


-Eldumaltam egy biztonsagi orrel a bankban ameddig vartam a soromat es elpanaszolta hogy neki nagyon nehez csajoznia mert nemgazdag nincs kocsija meg lakasa es hogy nem nagyon kell igy a helyi csajoknak. Mondtam hogy hat akkor startoljon at a turistakra, erre meg azt mondta hogy tul feher boru, a turista csajoknak a negrok kellenek :).


-Ami eleg nagyban megy itt az a feher csajok, idosebb nok fiatal feka sracokkal. Szinte mindenhol lehet latni oket, neha egeszen idos nok is toljak huszoneves sracokkal. Felvaltva csak neha lattam, a feher ferfiak inkabb sztem azsiaba mennek a csajokert. Persze a kubai csajokat vonzza a penz es egesz egyszeruen le lehet fekudni veluk, legalabbis a tobbiek ezt meseltek, csak utana mindig fizetni kell nekik vlmennyit, 5-15 eurot "taxira" meg ilyesmi :). Baracoaban a foteren figyeltem egy darabig hogy halasznak a kubai fiuk :), kinezik a csajokat aztan odamennek beszelgetest kezdemenyezni es tenyleg nagyon jok, a titkuk sztem abban rejlik igy messzirol hogy nagyon figyelmesek, legalabbis annak tunnek, meg persze gondolom izgatja a csajokat a fekete szin is :). Az osztrak csajok meseltek hogy mikor megbeszeltuk hogy talalkozunk foteren es amikor megjottem szetrebbentek a sracok akik korulottuk lebzseltek :).


-A zene az nagyon alap mindenhol, a strandon, a buszon, a kamionban, a teren egyszeruen mindenhol zene szol. Szinte mindig van vlkinel egy hangszoro, neha mint egy kisebb koffert huzzak maguk utan. A masik pedig a gitar, szinte mindig akad vlki gitarral a kezeben aki megcsinalja a partit.


-Ami vicces meg hogy mikor haverok talalkoznak akkor a kezfogashoz jo messzirol lenditik a kezuket hogy minel nagyobbat csattanjon mikor osszeernek :).


-Az egyik etteremben a szakacs meg a kommunizmus idejeben Csehszlovakiaban elt 5 evet, es mikor kijott a konyhabol elmeselni a sztorijat tolt egy nagy "menj a picsaba" csatakialtast :) teljesen jo akcentussal

Legenybucsu, lagzi es az otthon toltott napok

Az itthon toltott 3 honap alatt az elejen porogtek az esemenyek. Volt egy fergeteges Zorall sorolimpias legenybucsu ocsemnek, amelyet kisse bearnyekolt a szopofantom.

 

 

 

20180825_224440.jpg

 

 

 

Aztan volt egy meg nagyobb buli a lagzin, ami egy sima bogracsozasbol notte ki magat 96 fos buliva. 13kor kezdodott hogy az 1-2 szomszedra tekintettel ejfelig nagyjabol befejezodjon, ezt a celt tulteljesitettuk es csak hajnali 4kor sikerult partit abbahagyni.

 

 

 

img_8552.JPG

 

 

 

A kovetkezo heten pedig jott a koronazas egy gorogkatolikus (azt hiszem) templomban, igy Koppany ocsembol hirtelen a pogany gorogkatolikusok kiralya lett.

 

img_0703.jpg

Aztan volt meg itthon melo is, elultettunk egy 35 darab tujat + gyumolcsfakat, furkaltunk, disznot vagtunk, fakat szedtunk ki, telicsapot szereltunk es sokat bogracsoztunk kozben.

img_20180830_192214.jpg

 

img_20180912_192050.jpg

 

img_20181124_125232.jpg

 

img-20180928-wa0000.jpg

img_20181201_132319.jpg

Dusseldorf, 2018.08.08-14 (Nemetorszag)

Mielott magyarhon fele vettem volna az iranyt meg csinaltam egy megallot Dussiben hogy meglatogassam a baratokat es elhozzam az oltonyomet ocsem lagzijara. Pont aznap mikor megerkeztem szuletett Levente baratom sokadik gyermeke ugyhogy kapasbol tejfakasztoval kezdtunk a Rajna-parton:

img-20180814-wa0000.jpg

Remelem a Csego majd visszanezi a kovetkezo eletveszelyes produkciot amit az o tiszteletere hajtottunk vegre Orsival. Figyelem senki ne probalja ezt otthon utanunk csinalni, ezt tobb honapos gyakorlas elozte meg es profik altal lett kivitelezve:

Dussiben meg osszefutottam a francia barataimmal ket este is de sajnos a focis bandaval mar nem sikerult a talalkozas. Koszonom ezutan is Lillanak es Orsinak meg Lorinak a vendeglatast Dusseldorfban!!

Fure-Sangalle-Cabanaconde-Arequipa-Lima, 2018.08.01-06 (Peru)

Furebol egy viszonylag laza par oras setaval jutottunk el Sangalle-ba, amit oazisnak is hivnak mert egy szep zold terulet az amugy eleg kies kanyonban. Az uton mar ki voltak huzva ilyen baromi nagy atmeroju csovek a kesobbi vizelvezeteshez, ezeket remelem majd elassak mert igy elegge rombolta az elmenyt, pedig tenyleg 1-2 helyin kivul alig lezengett vlki az osvenyeken.

img_20180802_095750.jpg

A legtobb turista Cabanacondebol csak siman lesetal Sangalleba, direkt alatta fekszik a kanyonban, aztan 1-2 nap mulva vissza. Ezert is Sangalle maga mar eleg turistas, van 4-5 hostelszeruseg medencevel, ezekben meg lehet szallni de egyebkent biztos nem lebecolnek ott tovabb.

img_20180801_112828.jpg

Az a zold ott lent az oazis.

A felfele ut Cabanacondeba viszont brutal volt, a kanyon melyerol fol kellett menni a tetejere eronlettol fuggoen 4-6 ora alatt...Amire jo volt hogy utana a buszon vissza Arequipaba aludtam mint a bunda, meg ugy is hogy a 6 oras utat valahogy sikerult 9 alatt lenyomni. Arequipabol aztan a kovetkezo nap elbuszoztam Limaba, ott elvoltam meg 2-3 napot, megkerestem egy helyi piacot ahol megjavittattam a cipomet es megvarrattam jopar dolgot is. Egy venezuelai neni varrta akinek vasarnap reven ott voltak a gyerekei is, toluk is hallottam megint eleg szomoru dolgokat Venezuelarol. A hostelben is dolgozott egy venezuelai srac, de csak heti egy napot 8 dolcsiert, amibol meg haza is kuldott a csaladnak. Aztan ejjel folultem egy helyi kis minibuszba (toredeke volt mintha taxit rendeltem volna, bar a helyiek kamillaztak hogy mit keres ott egy kulfoldi:) es irany a repter.

Ja meg egyik nap attomegkozlekedtem a varos masik vegere hogy Jani baratomnak megvegyem a Limas hard rock cafes polojat :). Aztan ezzel veget is ertek a del-amerikai kalandok.

Llahuar-Fure es a Huaruro vizeses, 2018.07.31 (Peru)

Miutan elozo nap jol kiaztattuk magunkat nekivagtunk a terkepen hatoras turanak Fureba ami egy kis falu valahol a kanyonban. Haaaaat az elso fel ora eleg fajdalmas volt, vegig csak felfele kellett menni, ki is vette az emberbol a reggelit egybol.

img_20180731_094628.jpg

Az osvenyen viszont egy darab turistaval nem talalkoztunk, elozo este talalkoztunk egy ausztral parral akik bereltek egy turavezeto/hordart es ok is ugyanabba az iranyba mentek de ok mar joval korabban elindultak. A legtobb turista visszament busszal Cabanacondeba.

img_20180731_150429.jpg

Ez Fure "falu"

A kovetkezo szakasz nagyjabol egyenes volt, egy helyen volt eleg paras, amikor a hegyoldalban az osveny annyira elkeskenyedett, aztan egy ponton eltunt es csak egy kavicsomlassa valtozott. Itt egy labnak volt meg eppen hely hogy utana atlendulj a tuloldalra. Aztan kesobb kiderult mikor az ausztralokkal beszeltunk hogy meg a labnyi kis osszekottetes sem volt, azt is az o turavezetojuk taposta bele a koomlasba, halistennek :). 

Utkozben meg megalltunk dumalni egy helyi sraccal Llatica falunal es o mondta hogy nyugodtan ihatunk a kutjabol jovo vizebol mert a falubol mindenki azt issza. Mivel a vizunk mar fogyoban volt es amugy eleg langyos volt en bevallaltam a kiserletet es nem is lett tole bajom utana. 

A kovetkezo szakasz brutal volt, egy teljes oran at mentunk csak folfele, azt hittem soha nem erunk oda...Aztan persze megerkeztunk es kiderult hogy Fure faluban igazabol csak ket csalad lakik es ennyi. Mindketto szallast ad ki turistaknak, na nem kell vlmi nagy dologra gondolni, az egyiknel fa kunyhokban fasza kilatassal, a masiknal meg ilyen sziklahaz szeru kis lyukakban. Az ausztralokat ezekben a lyukakban szallasoltak el, mi persze a fasza kilatasu helyen szalltunk meg. Este foljottek az ausztralok, volt tabortuz meg sorozes.

De elotte meg mikor megerkeztunk annyira ki voltunk merulve hogy egybol lefekudtunk aludni es csak kesobb delutan vettuk ra magunkat hogy elturazzunk a Huaruro vizeseshez. Utkozben a vizeseshez aztan talaltunk egy inka sirkamrat, a helyiek azt mondtak hogy mikor anno jottek a spanyolok, a faluban levok oda rejtoztek el es nem mertek elojonni ugyhogy vegul ott is haltak meg, elmeletileg ehen. Eleg durva latvany a rengeteg emberi csont...

img_20180731_171303.jpg

A vizeses nagyon fasza volt utkozben talalkoztunk par szamarral meg munkassal akik azon dolgoznak hogy a vizeses vizet elvezessek az alacsonyabban fekvo teruletekre ontozesre. 

img_20180731_171259.jpg

Cruz del Condor, Cabanaconde-Llahuar, 2018.07.30 (Peru)

29en folultunk egy buszra Arequipabol es lementunk Cabanacondeba, ez megint volt azert egy kb 6 oras ut, a busz tele volt turistakkal...Cabanacondebol indulnak a turautvonalak a Colca canyonba es a kozeleben talalhato a Cruz del Condor is. Az abszolut felkapott szallashely Cabanacondeban a Pachamama (foldanya) nevu hostel ami eleg draga is egyebkent. 

img_20180730_112358.jpg

Mi par franciaval jo szokas szerint nem foglaltunk semmit hanem megerkezven korbekerdeztunk hogy mi hol mennyi es egy foszer ajanlott egy hostelt ami mint kiderult a Pachamamas csavo testveree es nemreg nyitottak. Nagyon kedvesek voltak az ar is jo volt es raadasul a reggeli is odaba*ott. Ez fontos mert a hostelek 98%aban a reggeli kenyeret vajat meg lekvart jelent...Raadasul a csaj olyan brutalisan jo szendvicset csinalt nekunk kesobbre hogy csuhajj.

img_20180730_125954.jpg

Meg egy kis gejzir is volt utkozben

Cabanaconde egyebkkent egy helyes kis falucska hegyekkel korbeveve, nincs ATM se peldaul. 30an reggel koran folkeltunk hogy a helyi busszal elmenjuk a Cruz del Condorhoz ahol lehet latni ahogy reggel a kondorok kirepulnek a feszkeikbol. Maga a kilato tomve volt emberekkel, voltak akik csak ezert jottek Arequipabol. De megerte mert ezek a brutal nagy 2-3 meteres madarak tenyleg elkezdtek kiszalingozni a feszkeikbol valalmikor 8 es 9 kozott es hihetetlen latvanyt nyujtottak. Ott szalltak el az ember folott 2-3 meterre tobbszor is. Baromi jol kezdodott ez a reggel.

Nem folytatodott viszont olyan jol mert elszalasztottam a helyi buszt vissza a faluba ugyhogy vegul visszastoppoltunk, bar alig volt valalmi forgalom. Folkaptuk a cuccainkat aztan elindultunk a kanyon tura elso napjara ami lefele vezetett Llahuarba. Maga a kanyon hihetetlen latvanyt nyujtott fontrol, asszem a masodik legmelyebb a vilagon.

Az elso nap csak lefele vezetett az ut es a terkep szerint ez 5-6 oras tura kellett volna hogy legyen de mi vlmi hiehetetlen gyorsan leertunk. Mondjuk azert baromi meleg volt. Llahuarban csak egy szallas van, itt vannak a fold melyebol elotoro vulkanikus melegvizu forrasok amikhez csinaltak medenceket es be lehet ulni lemosni a koszt a hosszu poros lefele ut utan. A viz aztan folyik bele a folyoba. Itt toltottuk aztan az egesz delutant es neha mikor mar nagyon melegnek ereztuk a vizet, paran belehuppantunk a hidegvizu folyoba.

5sdf4sd.jpg

Lent a kanyonban az arak, foleg a vize elegge el van szabadulva, a normalisnak 3-4szerese, igy megeri vinni magaval az embernek eleget vagy viztisztito tablettat vinni es a folyok vizet meginnia. Ezen az utvonalon egyebkent meg a szallason meg eleg sok turista volt, messze az elviselhetetlentol de azert volt jopar emberke.

 

Arequipa, 2018.07.26-29 (Peru)

img_20180726_135940.jpg

Copacabanabol egy hosszu buszut es egy buszcsere utan Punoban megerkeztunk Arequipaba, a feher varosba (a hasznalt vulkanikus epitoanyag szine miatt), Peruba. Nem sok idot toltottem Peruban de azt egybol eszre lehetett venni hogy sokkal de sokkal tobb itt a turista mint Boliviaban. Mondjuk valszeg azert is mert Europaban eppen nyari vakacio volt, de a kulonbseg akkor is szembetuno volt. 

Ezzel egyutt az arak is szepen megugrottak, szinte minden a boliviai duplaja volt mondjuk meg igy is olcso, foleg ha az ember a piacon kajalt. Mondjuk az mindig fajdalmas ha az ember hozzaszokik ket honap alatt egy arszinvonalhoz aztan hirtelen duplajara emelkednek az arak. 

img_20180727_131552.jpg

Arequipanak is megvolt a szokasos nagy plazaja a varos kozepen, ahol szinte vegig rendezvenyek voltak. A varost 4 darab vulkan veszi korul ami viszont baromi jo latvanyt nyujt, ezeket meg is lehet maszni. Elmentunk meg egy ingyenes setaturara is a varosban ahol a varosrol nem sokat tanultunk viszont inkabb ilyen reklamtura volt ahol megneztuk a hogyan keszulnek az alpaca cuccok es termeszetesen lehetett is vasarolni, valamint etteremben meg kavezoban voltunk, nem ajanlom igazan senkinek. Van egyebkent nem keves latnivalo a varosban amire total nem jutott idom de mivel kozelgett az indulas haza igy inkabb ugy dontottem hogy a Colca kanyont nezem meg.

img_20180727_140123.jpg

Elotte meg vacsoraztunk a helyi specialitasbol egy nagyot, a tengerimalacbol. Izre teljesen olyan mint a sima disznohus. En be is vagtam siman az egeszet csak egy halom csont maradt belole, volt is nagy almelkodas, a cincercsaj tobbszor hitetlenkedve elmondta hogy uristen mind megettem. Lehet nem kellett volna? :)

img_20180802_221536.jpg

Ami meg kuwa jo volt az az arequipai szemetesauto ami pentek este 9kor lazan begordult az utcankba es a kis hableany zenejere gyujtotte szorgosan a szemetet:

Copacabana - Titicaca-to, 2018.07.22-25 (Bolivia)

img_20180723_181306.jpg

La Paz utan celba vettuk Copacabanat ami egy olyan 6 oras buszut ha jol emlekszem es hat mire odaertunk mar havazott!!! Ez nem normalis dolog ahogy a helyiektol is hallottuk., foleg ugy hogy egy rozzant minibusszal kanyarogtunk a havas hegyi utakon ugy hogy gondolom nem teli gumi volt font. A Titicaca-to egyebkent a fold legmagasabban fekvo hajozhato tava, megpedig ha jol emlekszem 3900 meteren van.

img_20180723_123500.jpg

Copacabana egyebkent eleg nepszeru a turistak koreben, sajnos, mindenfele tomegevel lebzselnek es sztem vlmennyire ennek is koszonhetoen itt pimaszabbul probaljak az embert lehuzni a helyiek, ami lehet a legtobb turistanak mindegy mert meg igy is baromi olcso minden. Az a baj hogy engem meg ezek a 3-400 forintos lehuzasok is fel tudnak cseszni nagyon, ha eszreveszem oket. Peldaul reggel egy bogre tea az utcan 3 boliviano, este ugyanott 5, mikor rakerdezek hogy miert akkor csak mosolyog es mondja hogy akkor nekem 3. Vagy kerek ket teat reggel es ad egy filtert a kettohoz, ezutan mikor mondom neki hogy kerek a masikba is vagy pedig kevesebbet fizetek akkor meg fol vannak haborodva merthogy cukrot ugyis tennek bele, amit persze nem teszek. Amugyis annak mi koze a filterhez. Vagy helyieknek 9 a minibus nekunk ugyanaz az utvonal 15.

img_20180725_185336.jpg

Na mindegy talan ez volt az egyetlen ilyen hely Boliviaban, de itt aztan tenyleg szinte mindenki probalja lehuzni az embert, megha nem is nagy osszegekrol van szo.

img_20180723_112523.jpg

A disznokat mindig ilyen lancon tartjak megkotozve..

Na a negativumok utan viszont csak pozitivumokat tudok irni. Rengeteg szallashely van, sok olcso es jo is es hat a legjobb a toparton levo bazarsor ahol a pisztrangot tenyleg ezerfelekeppen keszitik el. A levego tiszta, ott a viz is, a varos ket felen pedig ket hegyet is meg lehet maszni ahonnan tok jo kilatas nyilik a varosra es a tora. Erdemes az egyikrol a naplementet is megnezni.

Amit meg lehet csinalni az egy nagy tura, kisbusszal elmenni Yampupataba ahol ha 100an laknak talan es a sziget vegeben talalhato. Zomeben egyebkent idosek lakjak. Itt a hegyen atsetalva a sziget masik oldalan vissza lehet turazni Copacabanaba. Azt kell mondanom hogy egy baromi jo tura volt amit nagyon elveztem. Utkozben atkeltunk egy kis falun, Sampayan, ahol mar tenyleg alig laktak. Beszelgettem par idos helyivel, mondtak hogy a fiatalok mar mind La Pazban vannak ahol van melo. 

Meg egy egynapos kirandulas is belefert az Isla del Sol (a nap szigete) nevu szigetre, ami tenyleg szep volt, remek volt a kilatas is. Az igazi az lett volna hogyha el tudunk setalni a sziget eszaki vegerol a delire csakhogy az eszaki mar evek ota le van zarva mert a helyiek nem tudnak megegyezni a turistak altal generalt bevetelek elosztasarol. Itt a szigeten minden bazi draga de mi epp egy helyi iskola mellett mentunk el mikor vege lett a tanitasnak es a helyi asszonyok ott voltak a hazi kosztjukkal amit a gyerekek vettek meg, meg persze mi is iszonyat olcson es meg valami isteni finom is volt.

img_20180722_145610.jpg

Egyik nap Mellel elmentunk meg vizibicajozni, aztan a masik nap meg ki akartuk probalni a banant is. Azt mondta a csoka hogy nem leszunk vizesek, ami fontos volt mert eleg hideg volt egyebkent. Viszont mikor elindultunk megkerdezte hogy gyorsan menjunk-e amire ravagtam hogy persze. Nyilvan haza kellett utana menni atoltozni szaraz ruhaba...

 

Elotte vidaman:img_20180723_165456.jpg

 ...meg mindig vidaman..img_20180723_165830.jpg

 

 ...es meg vidaman csak total elazva..img_20180723_170426.jpg

 

La Paz, 2018.07.19-21 (Bolivia)

Egy fel ora repulout utan megerkeztunk Rurrebol La Pazba ahol meg eltoltottunk 1-2 napot. Foleg buliztunk de azert megneztuk a hold volgyet is, allitolag Neil Armstrong is meglatogatta a volgyet es o mondta hogy mennyire hasonlit a holdra, innen a nev. De igen ha valaki emlekezne, Chileben San Pedro de Atacama kozeleben is volt egy ugyanilyen nevu volgy. Egyebkent gyorsan korbe lehet jarni es nincs is messze La Paztol.

img_20180720_125926.jpg

Amit meg akartunk nezni az Crazy Dave volt, o valami 16 evet toltott La Paz San Pedro bortoneben es minden nap delutan egykor beszel a borton elotti teren a kalandjairol. Maga a borton bent van a varos kozepeben, egy spanyol kolonialis epulet, ami apacazarda is volt de 1895-tol bortonkent mukodik. Ami durva hogy eredetileg 3-400 rab befogadasara keszult mig most mar tobb mint 1500an vannak bent.

Ebben a bortonben bent elhetnek a rabokkal a csaladjaik, reggelente lehet is latni hogy a gyerekek kijonnek a bortonbol es atsetalnak a ter masik oldalan levo suliba. Az elitelteknek ugy kell berelniuk a cellaikat, ha nincs eleg lovejuk akkor a kozponti plazan alhatnak a betonon. Vagy kerhetnek kolcson peldaul a bortonoroktol de azt meg is kell aztan adni. A kulonbozo helyeken levo cellak/apartmanok kulonbozo osszegekbe kerulnek. A borton egy szep nagy droglabor is egyben, kokaint allitanak elo amit allitolag szaros babapelenkaban hajitanak ki.

Dave egyebkent nem is tudom hogy hogy mondjak hispano amerikai, vagyis del-amerikai szarmazasu amerikai aki a 90es evekben mar a kokain nagy rajongoja volt es par haverja megbizta azzal hogy ketezer dollarert hozzon be amcsiba ket kokainnal toltott sorosuveget Boliviabol. O ki is utazott es egy hetet vegig kurvazott, drogozott es ivott hogy aztan a repteren egybol le is kapcsoljak a droggal. Ahogy mondta o valszeg egy bealdozhato futar volt hogy elterelje a figylemet az igazi nagy fogasrol. Na ezutan ultettek le 16 evre.

A bortonben eloszor eleg rossz sora volt mivel szegeny volt es nem volt penze de aztan angol anyanyelve miatt elkezdett segiteni a komolyabb bunozok gyerekeinek angolul tanulni es ezert altalaban drogban kapott fizetseget. Kb. ket evig tanitott angolt aztan kokaint termelt olyan harom evig a bortonben meg mindig es azutan jott a turizmus! 

Na ez a turizmus tema megint egy masik sztori, meghozza egy Thomas McFadden nevu brit-tanzan sracrol akit ugyanolyan drogfutar sztorival kaptak el mint Davet. O kezdett el bortonturakat szervezni backpackereknek a bortonbe akik ki tudtak probalni a szuper olcso kokaint a bortonben es meg bent is toltottek 1-2 ejszakat. El lehet kepzelni micsoda korrupcio volt es meg van is ott ha a bortonorok csak igy beengedik az embereket. 

Na ezek a bortonturak nagyon felkapottak lettek es Dave itt lett turavezeto. Egyebkent egy ausztral srac aki backpackingelt Del-Amcsiban hallott ezekrol a bortonturaktol es maga is reszt vett egyen. Ezek utan hatarozta el hogy megirja Tom sztorijat egy konyvben. Ehhez megvesztegette az oroket es bekoltozott 3 honapra a bortonbe Tomhoz. Ebbol szuletett a Marching Powder cimu konyv ami a backpackeresek kedvelt olvasmanya az utazasok alatt.

Ezek a bortonturak 8 ev utan ertek veget mikor is egy helyi ujsagiro tenyfeltaro cikket irt az egeszrol. Masok azt mondtak hogy egy turista csaj elkeveredett egy tura alkalmaval, megeroszakoltak es ez vetett veget a dolognak. Egyebkent ha vlki eleget kicsenget meg mindig be tud jutni a bortonbe de hallottunk olyat is hogy kifele mar nem engedtek a bortonorok csak jo nagy osszegert cserebe.

img_20180721_140459.jpg

Mindenesetre nem jatek, egy ponton maga Dave is sejtette velunk hogy megeroszakoltak bent. Egyebkent az arra setalo bortonorok regi ismeroskent intettek neki de sajat bevallasa szerint mar o sem tud bejutni a bortonbe. Most allitolag egy hid alatt el es a delutani beszedeibol kapott penzbol tengeti az eletet.

 

 

Rurrenabaque, 2018.07.14-18 (Bolivia)

A pampa tura utan maradtam meg Rurreban par napot kipihenni a tutajozast meg a turat. A varos eleg kicsike, nyugodt, tokeletes egy kis lazitasra. Erdekes hogy a varos a folyo ket partjan terul el es a ket resz ket kulonbozo ugymond megyehez, provinciahoz tartozik. Ugyhogy mikor a tuloldali megyenek volt a szulinapja atmentunk a kis helyi komppal es megneztuk a fesztivalt. Voltak koncertek meg klafa kajak is. Komppal mert ugye a kinaiak mar harom eve epitik a hidat a ket resz kozott. Durva volt hogy a komp kozepen volt egy lyuk ahol nem volt alja a kompnak :) szal oda nem kellett volna nagyon senkinek belelepni bar a helyiek ugy tunt hogy tudnak a lyukrol :).

Egyszer meg megprobaltunk megtalalni egy vizesest napkozben ami elmeletileg nincs messze a varostol de sikeresen eltevedtunk a dzsungelben ugyhogy vissza kellett fordulnunk. Napkozben altalaban iszonyatosan fulledt meleg volt, pillanatok alatt leizzadt az ember igy jo volt hogy a hostelban volt egy kis medence amibe lehetett ugrani ha mar nem birtuk a meleget.

A varos nevezetessege meg a francia pekseg amit 18 evvel ezelott alapitott meglepo modon egy francia csoka. Ha vlki mar tobb honapja utazik es igazi jo pekarura vagyik akkor itt megtalalja. Kb. rajzottak a kulfoldiek a pekseg korul nyitaskor, mi is tobbszor ettunk itt. Par nap iszogatas es pihenes utan aztan 18an visszarepultunk La Pazba.

süti beállítások módosítása