Haliho!

La Pazbol Rurrenabaque-be vettem az iranyt ami egy kisvaros a dzsungelben. Rurre busszal egy jo 15 oras ut LA Pazbol repcsivel viszont csak egy fel ora. En egy masik lehetoseget valasztottam megpedig egy otnapos tutajos lecsorgast. 

Ehhez lementunk csutortok ejjel La Pazbol vlmi folyoparti kis faluba ahonnan a tutaj indult. Ott talalkoztunk a turavezeto Daviddal aki delelott osszerakta a tutajt traktorgumibol meg bambuszrudakbol. Mel mellett volt meg egy kanadai par meg egy amcsi srac a taiwani baratnojevel. 

A viz az baromi sarszinu volt, a David azt mondta hogy azert mert rengeteg az aranymoso? akik a part menten probalnak aranyat talalni a vizben. Es aztan kesobb lattunk is rengeteget ezekbol. A tobbseg mar gepekkel nyomta es alig lehetett latni vlkit aki meg mindig kezzel csinalta. Ezek viszont tokre megvaltoztattak a folyo termeszetes medret meg a sodrasat. Ezek az aranymosok egyebkent teljesen eltuntek miutan beertunk a madidi nemzeti parkba, ott mar csak neha-neha lehetett kisebb helyi kozossegeket latni.

A tutajon levo kerekbelsokbe tettuk a hatizsakjainkat es azon ultunk vegig. A leghatsoaknak volt a legjobb mert ok hatra tudtak dolni, a tobbieknek azert nem volt olyan kenyelmes. Az elso 2-3 napon nagyon jo ido, volt total meleg es ezzel egyutt rengeteg sandfly, ilyen homoki legy vagy mi, amik engem mivel a kisgatyamban voltam total ossze is csipkedtek. Az utolso ket nap aztan egy hatalmas zuheval kezdodott es onnantol total lehult a levego, fene gondolta volna hogy a dzsungelben lehet ilyen hideg is.

Az elso nap megalltunk egy klafa vizesesnel es ott furodtunk meg uszkaltunk. Ejszakara mindig folepitettuk a satrat, David fozott aztan meg iszogattunk a singanibol (ami ilyen torkolypalinka szeru csak gyengebb) a tabortuz korul. 

Volt egy par nagyobb zugo is a vizen ami kicsit izgalmasabb volt, de a vizszint nagyon alacsony volt igy szinte vegig kellett a Davidnak eveznie. Neha lecsereltuk a tobbi sraccal, mondjuk leginkabb en mert a masik ket sracnal meg az evezo is nehezebb volt kb.

Kozben valamelyik nap csinaltunk egy 4 oras dzsungelturat ami nagyon jo volt, a David megmutogatta a kulonbozo novenyeket, nemelyikbol ittunk vizet, talalt egy termeszvarat is, meg egy hatalamas pokbirodalmat egy bazi nagy pokhaloval ahol pokok ezrei nyuzsogtek. Tarzanoztam egy par indan is. 

Egyik este aztan miutan kikotottunk leopardnyomokat is lattunk a homokban, amugy allatokat madarakon meg par vizidisznon kivul nem nagyon lattunk. 

Az egesz 5 nap nagyon nyugodt volt kint a vizen, az elejen meg uszkaltam is a vizben ameddig a David nem mondta hogy a legaljan vannak ilyen bazi nagy csipos meduzak. Az elejen azt hittem csak viccel de aztan kiderult hogy megsem ugyhogy ezzel a folyoban furdunk resze a dolognak szamomra veget is ert. Maga a feeling hogy az ember ott lebeg a dzsungel kozepen egy kis tutajon teljes csondben, csak a madarak vernyakolnak, baromi jo volt. Egy teljesen mas tapasztalat volt az biztos. 

A telom vegig a vizhatlan hordoban volt igy nincs sok kepem de majd kerek a tobbiektol.

 Ez mar itt az erkezes Rurreba, kinaiak epitik a hidat a folyo ket oldalan elterulo ket varosresz kozott, igaz mar harmadik eve, nem haladnak tul jol. Egyebkent eleg sok a kinai errefele, aranymosok meg peldaul mikor az utolso kis telepulest elhagytuk akkor ott is volt nekik egy kis boltjuk, beszeltem is veluk par szot kinaiul. A legerdekesebb az volt hogy ameddig beszelgettunk bejott egy boliviai vett almi cuccot es amikor fizetni akart egyszeruen elovett egy papirdarabot amibe be volt csomagolva par pici aranyrog. A boltos srac ratette egy ott levo kis merlegre, lemerte aztan a visszajarot meg odaadta bolivianoban. Aztan kihuzta a fiokot ahol volt egy nagyobb tarto tele aranyrogokkel es egyszeruen beleboritotta oda aztan betolta a fiokot...