Gyumolcsospultok a sucrei piacon

A kovetkezo allomas Sucre volt ami nagyon nepszeru celpont a hatizsakos turistaknal a nyelvtanulas miatt. Van egy rakat nyelviskola itt, es hat allitolag a boliviai spanyol a legtisztabb, es hat itt is lehet a legolcsobban tanulni. Sucre eleg biztonsagos kisvaros tehat ebbol a szempontbol is jo. Imadtam a piacat ahol olcson lehetett hatalmasakat kajalni es 250-300 forintert frissen facsart gyumolcslevet venni, vagy gyumolcssalatat. Egyebkent Boliviaban mindenfele gyumolcsot meg lehet talalni es baromi finomak es olcsoak is.
Sucreban van egy kilato ahova fol lehet setalni es megnezni a varost.

Valamint ahova meg mindenki elmegy az a helyi dinopark. A park maga nagyon pici, van par dinoszobor, a lenyeg a park mellett talalhato hatalmas sziklafal ahol kulonbozo dinok labnyomait lehet latni. Ez regen egy to iszapos partja volt es ahogy mentek inni a dinok ott maradtak a labnyomaik, ezekre por rakodott rengeteg retegben ami megorizte a nyomokat, majd az evmilliok soran a foldlemezek mozgasa miatt a topartbol hegy lett es a labnyomokat a helyi cementuzem fedezte fel ami kozvetlenul a park mellett van.

De ami a legjobb volt az hihetetlenul lelkes turavezeto aki muanyag dinokkal, vizzel es homokkal mutatta be hogy zajlott le ez az egesz folyamat. Nagyon jo volt, vicces is volt de ugyanakkor nagyon informativ.

Ami Sucreban nem tetszett az az iszonyat legszennyezes, rengeteg hasznalt autot importalnak az usabol Chilen keresztul, leginkabb japan markakat mint Toyota meg Nissan. Meg amik meg legszennyezobbek azok a microbuszok amik kozossegi kozlekedesul szolgalnak. 98%at ezeknek Kinabol es Japanbol hozzak be, total elavultak es okadjak a fustot, tele vannak egyebkent ragasztva meg mindig a kinai meg japan karakterekkel, eleg sok volt kinai ovodai vagy iskolai kisbusz. A japanoknal gondolom atszerelik a kormanyt?

Igy neztek ki a dinolabnyomok a falon. A fal a tektonikus mozgasok miatt felgyurodott ezert nem vizszintes.

Ami meg erdekes volt az a temeto. Altalaban mindig nagyon szepen rendben vannak tartva, bokrokkal meg sok zolddel. A sirok azok ilyen kis fakkok, rekeszek amibol nagyon sok van egymas mellett, alatt:

Ezekben sokszor latni fotokat, emlektargyakat vagy egy kis alkoholt:

Potosi latkep a Cerro Ricorol

Uyuniban aludtunk egy ejszakat aztan atbuszoztunk Potosiba. Uyuniban nem sok latnivalo van, egy eleg kis varosocska. Potosi ellenben mar sokkal erdekesebb legalabbis szamomra. Direktben a varos fole magasodik a Cerro Rico nevu hegy ami magyarul gazdag hegyet jelent es a tortenet szerint a spanyol hoditok a Eldoradot kerestek vagyis aranyat akartak talalni nagyon, de ehelyett megtalaltak a masodik legjobb dolgot amit talalhattak: ezustot.

Lamaverrel meglocsolt banyabejarat

Igy hat Cerro Ricobol evszazadokon keresztul banyasztak ezustot es Potosi varosa eppen ezert egy banyaszvaros ami kozvetlenul a hegy labainal terul el.

Ilyen alkohollal mutattuk be az aldozatot Tionak, meg ittunk is belole egy picit

Es hat ami miatt en es meg sok masik turista is megall itt az az hogy meglatogassa a banyakat. Manapsag mar nem ezustot hanem cinket banyasznak itt, es nem is a hegy felso reszeben hanem mar eleg rendesen az aljan vannak. A felso resz egyebkent is eletveszelyes, tavaly volt egy nagy omlas ott es ket banyasz meghalt ugyhogy le is zartak.

Emma es a dinamit

Ami beszaras hogy itt nincs egy ceg amie a banya. A hegyet kooperativokba tomorult banyaszok banyasszak, ilyen kis kozossegek es minden kooperativnak megvannak a fonokei, ezek alatt vannak a tapasztalt banyaszok akik mar legalabb harom eve az adott kooperativban dolgoznak, ok vegzik peldaul a robbantast a dinamittal es vannak a segedek akik a kemeny fizikai melot vegzik. A turavezetonk aki korabban az aposa banyajarataban dolgozott mondta hogy mostanaban nagyon rosszul keresnek a banyaszok mert nem jo a cink ara. Elmondta pontosan hogy melyik rangu banyasz mennyit keres mostansag de mar elfelejtettem.

Eleg rossz minosegu de nem hagyhattam ki :)

A banyaszok egyebkent siman lenyomjak a napi 12 orat, ha nem banyasznak eleg ercet akkor akar 24 orat is lenyomnak vagy akar 30on foluli oraszam sem ritka. Azutan kimennek par ora aludni enni es vissza. Altalaban szombat reggelig dolgoznak de aztan viszont pihi van es hatalmas nagy bebaszas. A banyaban maximum pentek delutan isznak 1-2 sort de egyebkent soha nem isznak a banyaban mert tul veszelyes. Na es hogy hogy birnak ilyen sokaig dolgozni? Hat ugy hogy a kokacserje levelet ragjak egesz nap. Vagyis nem is ragjak folyamatosan, hanem mikor beveszik akkor kicsit megragjak aztan elraktarozzak az oldalso pofazacskojukba. A vegere ugy neznek ki mint egy horcsog, eleg vicces. Igy viszont nem ereznek sem ehseget sem faradsagot es kepesek sokaig melozni.

A kokaleveleket egyebkent nem csak a banyaszok hasznaljak hanem szinte mindenki aki fizikai melot vegez, vagy peldaul a buszsoforok is, vagy peldaul a mi soforunk is a sivatagban mikor folmentunk 4000 meter fole. Ekkor mondjuk en is benyomtak egy csomot mert allitolag jo a magaslati betegseg ellen is. Nekem segitett.

Visszaterve a banyaszokhoz, a korulmenyek amik kozott dolgoznak az iszonyatos. A fojaraton meg van egy sinpar ugy lefektetve amin kitoljak vagonokban a tormeleket de a melyebb jaratokbol mar ugy kell a hatukon kicipelni a vagonokig amiket ket ember tol ki. A videon majd lehet latni milyen kis lyukak vannak. Mi egyebkent 1 kilometer melyen mentunk be es utana leereszkedtunk ilyen fa letrakon amiket a videon is lehet latni, 60 meter melyen. Ezekben a banyakban nem dolgoznak mernokok, minden ilyen banyajarat kozott kihagynak 20-30 metert mielott a kovetkezo vajatoknak nekikezdenek. Altalaban nincs semmilyen tamasztek a jaratokban, ha van akkor fagerendakkal polcoljak ki oket.

Azt mondjak hogy a banyaszok a banya bejarataig katolikusak utana viszont total babonasak. Peldaul a banya bejarata lamaverrel volt leontve, es a banyaban nem szabad csak pozitiv dolgokrol beszelni, peldaul banyabalesetekrol abszolut nem szabad. Minden kooperativnak van egy istene, tio ami nagybacsit jelent, ez a banya bejaratatol nem messze van egy oldaljaratban altalaban, es ez vegulis egy ilyen ordogszeru szoborfigura egy kurva nagy poccsel. Ennek a tionak, a mienket jefenek vagyis fonoknek hivtak, kell minden turistanak aldozatot bemutatnia. Ez azt jelenti hogy kokalevelet szortunk a fejere, vallaira stb. es a legfontosabb reszere a farkara kellett a legtobbet. Utana pedig 94%os alkohollal csinaltuk vegig ugyanazt a procedurat. A vegen meg foldanyanak (pachamama) is kellett adni kis kokat meg alkoholt.

Kokaleveleket, uditot, sort meg cigit egyebkent a banyaszok piacan vettunk, es egy reszet folaldoztuk a tionak, de a nagyobb reszet odaadtuk a banyaszoknak mint ajandekot. A piacon egyebkent baromi olcson lehet barkinak dinamitot vennie, ez nem vicc, tenyleg barki barhol vehet dinamitot. Itt inni is kellett egyet a 94 fokos cuccbol pachamama egeszsegere. A banyaszok annyira babonasok hogy 15-20 evvel ezelott nok peldaul meg be sem lephettek a banyaba mert feltek hogy elvonnak nagypocsu tio figyelmet a banyaszatrol. Most mar be lehet menniuk de dolgozni meg mindig nem dolgozhatnak.

Tulelocsomag banyaszoknak: kokalevel, cigi, dinamit, kokain....:) ez persze nem, mar elfelejtettem mi volt a feher cucc, valszeg nitrat meg meg vlmi

Ami meg eszembe jutott ehhez a temahoz hogy peldaul amig a chilei felszini banyaban is napi 12 orat dolgoztak a banyaszok egy heten keresztul, utana viszont volt egy hetuk szabad otthon. Sokan peldaul uber soforkent dolgoztak azon a heten, de potosiban a taxisoforunk hetkozben jogaszkent dolgozott es csak hetvegen taxizott.

Tio: dohanyzik, iszik, kokalevelet rag, bazi nagy farka de nem kufircolhat

Ha vlki veletlenul Potosi fele jarna akkor mindenkepp erdemes megkostolni a lava vagy vulkanikus levest, a helyi neve ha jol tudom karaphurka. Ez nagyon finom kis leves hussal meg nemtom meg mivel es benne van egy forro ko amitol bugyborekol a leves:

Amit meg nem irtam le Boliviarol hogy Chile utan egy egeszen mas vilag, iszonyat nagy a kontraszt a ket orszag kozott, Boliviaban tapinthato a szegenyseg. Ezt lehet latni az embereken a varosokon egyszeruen erzi az ember mindenhol. Ez miatt olcso is minden nagyon, egy baromi nagy adag kaja 450-500 forint, a kozlekedes es a szallas is legalabb fele vagy joval kevesebb mint a chilei. A buszok viszont eleg rossz allapotban vannak, ugyanugy ahogy az utak is, amik bazi kanyargosak. Igy tarthat 300 kilometer megtetele 10 oraig peldaul.

A tura baromi jo volt azt kell hogy mondjam, fokent hogy jo volt a tarsasag, valamint hogy a kocsiban tenyleg nem sok idot toltottunk, csak olyan max 30-40 percet minden megallo kozott, egyszer-ketszer esetleg vlmivel tobbet.

Homokvihar

Ugyanebben a falusi kocsmaban Mad Max csocso:

De siman lehetett vele jatszani

Amit lattunk utkozben: lagunak, egy kisebb gejzirmezo, egy bazi nagy kanyon, kulonbozo sziklaformaciok amikre folmasztunk, farkasnyul, mocsar, kaktuszsziget es a legjobb az a napfelkelte volt a sos sivatagban. Itt meg a december-januar-februari esozes utan volt egy olyan 5-10 centi viz a felszinen es ez megmarad egeszen augusztusig amikor is ez total kiszarad. Igy viszont bementunk ebbe a sos tengerbe es az vlmi eszmeletlen elmegy volt allni a viz kozepeben es nezni ahogy a felekelo nap es vegulis minden ami az egen van visszatukrozodik a vizen. Mar csak ezert az egy dologert megerte volna az egesz tura.

Ami meg emlitesre melto hogy ejszakankent ilyen felig kihalt falukban szalltunk meg ahova most kezdenek visszakoltozni az emberek a turizmusnak hala. Az egyik ilyen faluban egy sohotelban szalltunk meg, "hotel". A falak meg minden soval voltak kivakolva es megnyaltam tenyleg az volt. Itt a tulaj mondta hogy unneplik a falu szulinapjat es nagy buli van a kozpontban. Vacsora utan fol is kerekedtunk es elmentunk megnezni. Haaaaat egy eleg kis teremben volt osszvissz jo ha max 30 ember, egy zenekar jatszotta ugyanazt a zenet kb. vegig (cumbiat) es olyan 10 par tancolt kb egymassal szemben allva. Nekunk total megorultek es egybol csatlakoztunk is a tanchoz. Neha korbejart vlki es toltott egy pohar baromi edes malnaszorpot. Az egesz total szurrealis volt. A tulaj egyebkent K.O.-ra itta magat es ott vegetalt egy szeken egesz vegig.

Ami meg erdekes volt hogy egyes reszei eleg mocsarasak voltak es itt azert legalabb volt elet pl farkasnyulak:

Aztan kozben ilyen patakatugro versenyekkel szorakoztattuk magunkat :): 

A vegen megalltunk meg a sneaky Anaconda canyonnal:

ez a bolíviai határ

Reggel eleg koran elindultunk San Pedrobol, vagyis indultunk volna de az egyik utitarsunk, hmmm na igen kezdem elolrol. Na a tura lenyege hogy a chilei San Pedro de Atacamabol egy negykerekmeghajtasos dzsippel atszeljuk a sivatagot es megerkezunk a 3. napon a boliviai Uyuniba. A dzsip 6 szemelyes igy volt meg 4 masik utitarsunk is. San Pedrobol egy kisbusszal vittek minket a hatarig es hat eleg keson erkeztunk meg mert az egyik csaj a hostelben felejtette a kis cetlijet amit en ujracsinaltattam, es vissza kellett menni erte.

Meg igy is vartunk a hataron, ahol eszrevettem hogy van egy csocsoasztal ugyhogy megkerdeztem a hataroroket hogy akarnak-e csocsozni egyet es mondtak hogy persze. Ugyhogy a brazil sraccal, Lucasszal kiszalltunk es jatszottunk egy 10-15 percet a hatarcsavokkal es nehezen de nyertunk ellenuk. Az utitarsak egyebkent egy brazil par volt, egy brazil meg egy nemet csaj.

A chilei hataron volt egy kis gebasz az utlevelemmel mert a hataror nem akarta megerteni hogy a belepesi pecsetem a regi utlevelemben van, de az mar nem ervenyes es hogy az ujat az uj ervenyesbe kene adnia (legalabbis sztem). O erre probalta megtalalni a regi utlevelemet a rendszerben es persze hogy nem tudta...Aztan vegul ugy dontott hogy a regi utlevelemben keres meg vlmi kis helyet es oda pecsetel. Ezek utan kicsit beszartam hogy most odaallitok a boliviai hatarorhoz egy total full utlevellel amiben benne van a chilei kilepesi pecsetem es egy total szuz utlevellel amiben meg semmi nincs...es hogy vajon mit fog csinalni.

Utkozben is volt par gejzir

Ami total erdekes hogy a ket hatarbode kozott senki foldje van, kb. olyan 3-5 km, vagyis elhagyod a chilei hatarellenorzest es 5 perc mulva megerkezel a boliviai hatarhoz... egyebkent a chilei argentin hataron is ez van. Na hat a boliviai hatar az nagyon pici kis epulet amiben van ket hataror. Az en mokusom nagyon rendes volt, megnezte a chilei kilepesi pecsetet a regi utlevelben aztan siman belepecsetelt az ujba.

na meg volt egy rakat laguna is, ez pl voros volt

Itt talalkoztunk a soforunkkel, aki egy pottom boliviai kiscsavo volt es mindent atpakoltunk a jeepbe. Az utak ugy altalaban eleg rosszak voltak ugyhogy kellett a jeep. Megneztunk egy rakat lagunat, volt amelyiknel voltak flamingok is. Megmartoztunk megint egy vulkanikus termalfurdoben, vagyis kettoben mert az egyik 34 fokos volt a masik meg 38. Ez jol esett mert egyebkent estenkent baromi hideg volt.

Estenkent pedig sobol keszult "hotelekben" aludtunk:

Mi Mellel meg meg akartuk csinalni bicajjal a Halal volgyet meg a Hold volgyet. Meg is csinaltuk de senkinek nem ajanlom hogy a kettot egy nap alatt csinalja meg, brutalis volt, a nap a por meg sokat kellett folfele tekerni + visszafele vegig szembeszel volt.

Kilátás a halál völgyére,  háttérben vulkánok

Mel kicsit foljavult es most mar egyszer sem esett el de valtani meg mindig nem tanult meg es mikor meg akartam tanitani akkor csak megsertodott. A Hala volgye eleg laza volt es a kilatopontrol baromi jo kilatas nyilt.

A hold volgyeben a legjobb a sobarlang volt, nem kellett volna eltekerni a vegeig mert az a szikla meg banya ami ott volt nem volt vlmi nagy szam. Megneztuk a naplementet meg egy rakat mas turistaval egyutt aztan a sotetben visszatekertunk.

a barlang néhol elég szűk volt de keresztülpréseltem magam rajta 

Kozben rajottem hogy nincs meg az a cetli amit a hataron adtak mikor beleptem Chilebe igy nem tudtam lefoglalni az Uyuni turat mert ahogy hallottam neha nem engedik ki a turistakat az orszagbol vagy birsagot kell fizetniuk ha nincs meg ez a papir. Mivel pentek volt igy muszaj volt maradnom meg San Pedroban a hetvegere hogy aztan hetfon visszamenjek Calamaba es szerezzek egy masik ilyen papirt az immigracios hivatalnal. Mel mondta hogy egyeduli csajkent nem mer elindulni Boliviaba foleg hogy csak 1-2 szot tud spanyolul es inkabb megvarja hogy elintezzem a papirt.

A hetvegen keresgeltuk az ejszakai sivatagi partit, mivel a faluban csak ejfelig lehetnek nyitva a szorakozohelyek es az emberek kimennek a sivatagba egy tabortuzhoz ahol vannak akik gitaroznak, lehet venni sort stb. Mindig nagy csoportban mentunk kovetve a recepciosok utmutatasat de egyszeruen nem talaltuk meg.

Hetfon elmentem Calamaba, kicsit stresszes volt mert mivel Chile delamerika legfejlettebb orszaga rengeteg bevandorlot vonz, sokan vannak haitirol meg venezuelabol de ugy altalaban minden orszagbol. Ugyhogy mikor megerkeztem a migracios irodaba iszonyat hosszu sorok kigyoztak es sehol nem volt egy informacios ablak hogy nekem hova kene most mennem.
Vegul bementem az epuletbe es fel ora varakozas utan kijott vlmi csavo begyujteni papirokat aki aztan elmondta hogy a szemben levo epuletbe kell mennem, ahol 3 perc megcsinaltak a papiromat. Este lefoglaltuk a turat masnapra.

Masnap hajnalban keltunk es 5kor mar uton voltunk a Tatio nevu gejzirmezo fele. Hat ez egyszeruen kihagyhatatlan. Tobb mint 80 kisebb-nagyobb gejzir okadja a gozt vagy vizet ami 80 fok koruli homersekletu. Mindenkepp hajnalban kell menni mert ekkor a leglatvanyosabb. Utana volt meg egy kisebb termalto amiben a gejzirviz bugyogott fol, de nem volt olyan meleg. Es ha belegondolunk hogy kint -12 fok volt megertem hogy a lanyok nem akartak bejonni. Mi Sebastiannal a svajci sraccal termeszetesen bementunk es aztan folfedeztuk hogy ha asunk egy lyukat az aljan akkor onnan jon forro viz folfele ami neha leegette a szort a seggemrol de kircsi volt.

Ami mindenkinel kiverte a biztositekot az a furdogatyam volt, nagy sikert arattam vele. :)

Mivel ez a gejzercucc eleg ilyen foldutas hegyi tema volt, gondoltuk kiprobaljuk vezetni a piros traktort amit bereltunk. Stefi nyomta egy 10 percet, nagyon tetszett neki :) aztan en vettem at a volant. Mel is akarta volna vezetni de nem tud manualis valtos autot vezetni :).

Na mindegy atvettem a vezetest es baromi jo volt, aztan egy ido utan egyszer csak eszrevettuk hogy rendorok igazoltatnak. Eleg para volt mert ugye a svajci srac berelte es csak o vezethetne de ez talan nem is annyira erdekelne a rendoroket, hanem hogy nalam egy szal papir nem volt, nemhogy jogsi meg csak szemelyi vagy utlevel sem.

Halistennek pont a hatunk mogul sutott a felkelo nap egyenesen a rendorok szemebe akik epp egy kisebb buszt ellenoriztek, ugyhogy behuztam a busz moge hogy annyira ne lassanak, kiszalltam es korbesetaltam az anyosuleshez a svajci gyerek meg atmaszott a vezeto oldalra. Foltettem a sapkamat, levettem a napszemcsim meg a dzsekimet, Sebastian meg sapka le haj folborzol es dzseki fol. Eeeeees sikerult az evszazad nagy atverese :).

Este buli volt szal masnap csak henyeltunk. Utana a svajciak Stefanival elindultak a sivatagi turara ami azt jelenti hogy 3 nap alatt atszelik a sivatagot es megerkeznek Uyuniba, Boliviaba.

San Pedro egy poros kis falu tele turistaval, megvan a maga varazsa mondjuk. Itt talalkoztunk megint Stefivel meg a svajci parral es bereltunk egy kocsit hogy meglatogassuk a legfontosabb helyeket. Kaptunk is egy bazi nagy piros terepjarot amit vegul a svajci srac berelt.

Eloszor ket lagunat neztunk meg, Miscanti es Miniques, aztan visszafele megalltunk a sosivatagban a Chaxa lagunanal ahol lattunk egy rakat rozsaszin flamingot. Na most ez a sivatag tenyleg egy bazi nagy sos puszta, a so ki van kristalyosodva a felszinen. Es tenyleg sos mert megnyaltam. Egyszeruen hihetetlen, behidaltam tole...itt neztuk meg a naplementet.

Mellel ketten maradtunk es elindultunk San Pedro de Atacamaba. Utkozben megalltunk Calamaban ahol a vilag legnagyobb nyilt foldfelszini banyaja talalhato, a Chuquicamata, vagy ahogy a helyiek hivjak a Chuqui. A buszon talalkoztunk egy nemet kislannyal aki eppen Saltaba akart menni busszal, de az csak masnap ment ugyhogy eljott velunk a banyat meglatogatni. A banyat ingyen lehet meglatogatni, a ceg szervezi a turat es ingyenes, csak elore be kell jelentkezni habar volt meg a buszon boven hely.

Mellette lehet látni milyen pici a mentőautó

Hat a banya egy bazi nagy lyuk, egy seb a felszinen ahol szaz evvel ezelott kezdtek el banyaszni. Iszonyat nagy teherautokkal hordjak fol a cuccot, 20 percig tart nekik uresen legurulni es masfel oraig megpakolva foljonni. Raadasul csak minden hatodik teherauto szallit rezet, a tobbi csak tormeleket. Ezert is fogjak a nyiltfelszini banyaszatot beszuntetni iden es a fold alatt fogjak folytatni, ugyhogy ezeket a nagy kamionokat mar nem sokaig lehet latni.

Itt meg a kamion

A tura utan kajaltunk egyet a nemet csajjal aztan elbucsuztunk es folpattantunk egy buszra San Pedro fele. A busz tobb mint ket orat kesett ugyhogy csak eleg keson erkeztunk meg.

Miutan visszamentunk La Serenaba folpattantunk a buszra es irany Copiapo, ami a nemet csaj otlete volt, mivel vlmi nemzeti parkba akart menni. Vlmiert a Stefi ilyen nemzeti park manias. Aztan kiderult hogy csak nagyon dragan lehet oda elmenni ugyhogy kitalalta hogy menjunk el a tengerpartra ami elmeletileg nagyon szep de csak egy sima tengerpart volt Calderanal es Bahia Inglesanal. Aztan ott osszefutottunk megint a svajci parral es ok kigondoltak hogy berelnek majd kocsit hogy elmenjenek egy masik parkba amibol Denisszel meg Mellel nem kertunk es miutan megneztuk a Deadpool kettot a moziban tovabballtunk Iquiquebe ami egy szorfparadicsom bazi hideg vizzel. Itt a szorfozes meg dragabb volt mint delen ugyhogy majd Peruban fogok sztem megegyszer probalkizni.

Szorf helyett viszont elmentunk sandboardozni, ami azt jelenti hogy a deszkan a homokdombrol csuszunk le. Iquique mogott van egy hatamas homokbucka amit Cerro Dragonnak hivnak, Sarkanyhegynek. Baromira elveztuk az egeszet ugyhogy majd vlhol meg ki fogom probalni. Kicsit faraszto mondjuk mindig folsetalni a dombra a homokban :).

Mast nagyon nem csinaltunk ott csak lazultunk a tengerparton vagy a hostel tetoteraszan. Ja de, elmentunk Humberstoneba ami egy elhagyatott banyasztelepules es a banyaszok eletet mutatta be regen. Denis aztan hirtelen meggondolta magat es vett egy jegyet az Iguazu vizeseshez Argentinaba.

Az oktató kölök csinált videókat a sandboardról és összevágta meg posztolta facera ahonnan nem tudtam letölteni szal itt a link ha érdekel vkit:

https://www.facebook.com/sandboardIquique.cl/videos/1307778059254432/

Valparaiso utan meg visszaugrottam Santiagoba az utlevelemert, elbucsuztam Franztol meg Jonathantol, a hostelban osszefutottam Denisszel aki kicsit megragadt Santiagoban mert tinderen osszejott egy helyi csajjal. Ott volt meg a nemet a srac aki korberepuli a vilagot meg a brazil srac aki mar honapok ota a hostelban lakott idegenvezetokent dolgozott vagyis inkabb nem dolgozott mert off season volt.

Denisszel aztan folkerekedtunk es elindultunk La Serenaba, ahol talalkoztunk a Stefivel a nemet csajjal meg Mellel az ausztral csajjal akikkel meg Santiagoban talalkoztunk. Veluk egyutt mentunk aztan Vicunaba ahonnan csinaltunk egy bicajturat a Pisco volgybe, ahol a piscot keszitik. A ket csaj eleg kezdo volt bicajtemaban, Melnek ketszaz meteren sikerult ketszer elesnie :). Azt mondanom sem kell hogy valtani egyikuk sem tudott, neha mikor total keresztben allt a lanc es sikitott a valto akkor azert szoltam nekik hogy valtsanak, a nemet csaj peldaul nem tudott folmenni egy emelkedon bicajt kellett cserelnunk visszavaltanom hogy sikeruljon neki. Denisnek meg volt ketto durrdefektje, aztan a masodiknal rajottunk hogy tulpumpalta a kereket azert durrant el mindig.

A volgy egyebkent nagyon brutal. 1-2 kimcsi szeles es zaraz dombok hegyek ovezik vegig, a volgyben meg egy kis folyo-patak kanyarog es vegulis ez jelenti az eletet, ennek koszonheto hogy a volgyben zold van es nem sivatag. A helyiek azt mondjak hogy sajatos mikroklimaja van az egesznek. Elmentunk egy pisco kifozdebe, egy az egyben ugy csinaljak mint a palinkat, egy kostolo utan vettunk egy uveggel. Aztan megalltunk meg egy pinceszetnel ahol bort kostoltunk, aztan a vegen meg egy sorfozdeben alltunk meg. Jo kis nap volt .

A hostelban aztan megittuk az uveg piscot, ugyhogy masnap nem tudtunk elindulni, viszont talalkoztunk egy szimpatikus svajci parral.