Miutan megerkeztunk Rurreba a tutajozasrol fogtunk egy motortaxit, ami egy sima motoros csoka akinek a hata moge felulsz, es irany a szallas.

Jo volt vegre ha langyos vizzel is de letusolni es jo lett volna meg egy napot pihenni a pampa tura elott de hat igy foglaltuk le...A pampa egyebkent itt Boliviaban nem a vegtelen fuves pusztakat jelenti hanem igazabol a mocsarakat. Ide leginkabb szaraz evszakban eri meg jonni mert ilyenkor a keves eso miatt csak par szelesebb vizfolyas/folyocska marad meg es ezekhez huzodik nagyon kozel az elovilag is.

Reggel elindultunk Rurrebol egy terepjaroval hatan utkozben ettunk egyet es delutan egy korul erkeztunk meg a "kikotobe" ahonnan ilyen hosszu csonakokon vittek minket tovabb, ketten ultunk benne egymas mellett, a vegen a motorral meg a guide-l.

Bazi jo csoportot fogtam ki, volt egy ir par, Paddy a srac nagyon vicces volt, volt 3 amcsi aki kozul egy lany-fiu testver plusz a lanynak a felesege, igen a lanynak. Meg meg egy belga csaj asszem + Mel. Mar a szallasig vezeto uton allatok tomkeleget lattuk, rengeteg kajmant/aligatort, vizidisznokat, mindenfele madarakat, eleg sok kormorant darvat meg paradicsommadarat. Nemtom melyik madar volt az amelyik beallt nyakig a vizbe es total eltunt aztan neha kitolta a fejet a viz fole es aztan ujra le de vicces joszag volt. 

Aztan az uton a szallas fele egy kanyarban megalltunk a csonakkal es a turavezeto mondta hogy itt vannak rozsaszin delfinek, es tenyleg ott uszkaltak. Ilyenkor a szaraz evszakban vlmennyire beszorulnak a melyebb reszekre es nem tudnak fol-ala uszkalni. Ok folyami delfinek amik evmilliokkal ezelottrol maradtak itt es hat eleg nagyok egyebkent. A kifejlett peldanyok rozsaszinek a fiatalok pedig inkabb szurkesek.

A rozsaszin delfinek a folyok kiralyai, az aligatorok nem mernek a teruleteikre behatolni, mert alajuk uszva a hosszu csorukkel?? (biztos nem igy hivjak:) kibelezik oket a puha hasfaluknal. Igy habar a parton vigan napoztak az aligatorok a turavezeto gyerek mondta hogy nyugodtan bemehetunk uszni. Kicsit ketkedve de paran beugrottunk es uszkaltunk egyet, a viz itt nem volt olyan mely a labam elerte az aljan a sikamlos vizinovenyeket.

Aztan kb egy ora hajokazas utan megerkeztunk a taborhelyre aminek a partjan egy aligator fekudt bekesen. A taborhely colopokon epult kis kunyhokat takar amiket levegoben fuggo hidak kotnek ossze. Ezekre most a szaraz evszakban nem nagyon lett volna szukseg mert lehetett a foldon jarkalni de az esos evszakban gondolom csakezen tudnak kozlekedni.

A halotermunkben minden agyhoz volt moszkitohalo ami kellett is mert azert voltak bogarak de annyira azert nem volt veszes mondjuk. A kaja vegig isteni volt, hatalmas adagok voltak es tenyleg finom is volt. A szallas korul rengeteg majom volt akik probaltak mindenfelet ellopni, egyszer reggelinel vlki nyitvafelejtette az ajtot es az egyik maki ellopott egy uveg lekvart az asztalunkrol amit aztan a fan ulve kinyitott es par par perc alatt bevagott. 

A 3 nap alatt kulonfele programok voltak, a naplementet mindig ugyanazon a helyen neztuk meg, itt lehetett sort venni, de a legjobb hogy egyik este ropiztunk a helyiekkel a masik este pedig fociztunk veluk. A napfelkeltet is megneztuk egyszer, kiraly volt de meg jobb volt hogy egy szarvas is pont arrajart.

Kozben voltunk a mocsarban anakondat talalni es kb 15 perc utan talaltunk is egy otmetereset ami mar majdnem elbujt de a turavezeto csoka elkapta a farkat aztan mondta nekem hogy tepjem a gazt korulotte hogy a feje is meglegyen. Igazabol bele sem gondoltam csak elkezdtem tepni a gazt mikor egyszer csak folbukkant a feje es hat nem orult nekem...szal csinaltunk par kepet a kigyoval aztan meg kicsit korbesetaltunk, ettunk termeszt egy fa torzserol, es olyan volt mintha mintet kaptal volna be, mint egy legfrissitot mint a tictac.

Ami meg mindenkinek nagyon tetszett a piranha horgaszat volt. Vittunk marhahust amit kicsire felkockaztunk, ra a horogra es bumm. Izgi volt mert folyamatosan volt kapas nem kellett sokat varni es mindenkinek volt sikerelmenye. Mikor elfogyott a marhahus a kisebbeket vagdostuk fol es azzal fogtuk a tobbit. A piranhakat jol atsutve citrommal szolgaltak fol, nem volt semmi extra ize, finom volt!

Lattunk meg 1-2 fekete aligatort is, ok joval nagyobbak mint a tobbiek, igazi oriasok akik a kisebb aligatorokat is siman megeszik ha ugy adodik. Meg lattunk meg egy lajhart is egy fan kapaszkodni. Egyik nap usztunk meg egyszer a delfinekkel aztan irany vissza Rurre.

Haliho!

La Pazbol Rurrenabaque-be vettem az iranyt ami egy kisvaros a dzsungelben. Rurre busszal egy jo 15 oras ut LA Pazbol repcsivel viszont csak egy fel ora. En egy masik lehetoseget valasztottam megpedig egy otnapos tutajos lecsorgast. 

Ehhez lementunk csutortok ejjel La Pazbol vlmi folyoparti kis faluba ahonnan a tutaj indult. Ott talalkoztunk a turavezeto Daviddal aki delelott osszerakta a tutajt traktorgumibol meg bambuszrudakbol. Mel mellett volt meg egy kanadai par meg egy amcsi srac a taiwani baratnojevel. 

A viz az baromi sarszinu volt, a David azt mondta hogy azert mert rengeteg az aranymoso? akik a part menten probalnak aranyat talalni a vizben. Es aztan kesobb lattunk is rengeteget ezekbol. A tobbseg mar gepekkel nyomta es alig lehetett latni vlkit aki meg mindig kezzel csinalta. Ezek viszont tokre megvaltoztattak a folyo termeszetes medret meg a sodrasat. Ezek az aranymosok egyebkent teljesen eltuntek miutan beertunk a madidi nemzeti parkba, ott mar csak neha-neha lehetett kisebb helyi kozossegeket latni.

A tutajon levo kerekbelsokbe tettuk a hatizsakjainkat es azon ultunk vegig. A leghatsoaknak volt a legjobb mert ok hatra tudtak dolni, a tobbieknek azert nem volt olyan kenyelmes. Az elso 2-3 napon nagyon jo ido, volt total meleg es ezzel egyutt rengeteg sandfly, ilyen homoki legy vagy mi, amik engem mivel a kisgatyamban voltam total ossze is csipkedtek. Az utolso ket nap aztan egy hatalmas zuheval kezdodott es onnantol total lehult a levego, fene gondolta volna hogy a dzsungelben lehet ilyen hideg is.

Az elso nap megalltunk egy klafa vizesesnel es ott furodtunk meg uszkaltunk. Ejszakara mindig folepitettuk a satrat, David fozott aztan meg iszogattunk a singanibol (ami ilyen torkolypalinka szeru csak gyengebb) a tabortuz korul. 

Volt egy par nagyobb zugo is a vizen ami kicsit izgalmasabb volt, de a vizszint nagyon alacsony volt igy szinte vegig kellett a Davidnak eveznie. Neha lecsereltuk a tobbi sraccal, mondjuk leginkabb en mert a masik ket sracnal meg az evezo is nehezebb volt kb.

Kozben valamelyik nap csinaltunk egy 4 oras dzsungelturat ami nagyon jo volt, a David megmutogatta a kulonbozo novenyeket, nemelyikbol ittunk vizet, talalt egy termeszvarat is, meg egy hatalamas pokbirodalmat egy bazi nagy pokhaloval ahol pokok ezrei nyuzsogtek. Tarzanoztam egy par indan is. 

Egyik este aztan miutan kikotottunk leopardnyomokat is lattunk a homokban, amugy allatokat madarakon meg par vizidisznon kivul nem nagyon lattunk. 

Az egesz 5 nap nagyon nyugodt volt kint a vizen, az elejen meg uszkaltam is a vizben ameddig a David nem mondta hogy a legaljan vannak ilyen bazi nagy csipos meduzak. Az elejen azt hittem csak viccel de aztan kiderult hogy megsem ugyhogy ezzel a folyoban furdunk resze a dolognak szamomra veget is ert. Maga a feeling hogy az ember ott lebeg a dzsungel kozepen egy kis tutajon teljes csondben, csak a madarak vernyakolnak, baromi jo volt. Egy teljesen mas tapasztalat volt az biztos. 

A telom vegig a vizhatlan hordoban volt igy nincs sok kepem de majd kerek a tobbiektol.

 Ez mar itt az erkezes Rurreba, kinaiak epitik a hidat a folyo ket oldalan elterulo ket varosresz kozott, igaz mar harmadik eve, nem haladnak tul jol. Egyebkent eleg sok a kinai errefele, aranymosok meg peldaul mikor az utolso kis telepulest elhagytuk akkor ott is volt nekik egy kis boltjuk, beszeltem is veluk par szot kinaiul. A legerdekesebb az volt hogy ameddig beszelgettunk bejott egy boliviai vett almi cuccot es amikor fizetni akart egyszeruen elovett egy papirdarabot amibe be volt csomagolva par pici aranyrog. A boltos srac ratette egy ott levo kis merlegre, lemerte aztan a visszajarot meg odaadta bolivianoban. Aztan kihuzta a fiokot ahol volt egy nagyobb tarto tele aranyrogokkel es egyszeruen beleboritotta oda aztan betolta a fiokot...

Az egyik legnepszerubb dolog amit csinalni lehet ha La Pazban van az ember az a lebringazas a halal utjan. Ez egy szerpentines, szinte mindenhol egy nyomtavos hegyi ut, korlatok nincsenek az oldalan, vannak viszont az uton keresztul folyo kisebb vizesesek. 

Most mar megepult az elkerulo aszfaltos ut de korabban csak ezen lehetett kozlekedni es evente tobb szazan haltak itt meg ugy hogy a jarmuvuk lezuhant a szakadekba, azert is nevezik a halal utjanak. Manapsag szinte mar csak a turistak hasznaljak, jobb is igy.

A lenyeg hogy felviszik az embert az ut tetejere es onnan bringaval legurulunk az ut vegere. Egy egesz napos tura egyebkent, reggel koran van indulas egy kisbusszal, bicajok a teton. Odafele csak kb 1-1,5 ora volt az ut. Megerkezeskor mindenkinek beallitjak a bicajt meg elmondjak hogy es hogy ne fekezzen az ember. Indulas elott meg tol az ember egy kis 96%os alkoholt, egy kicsi a cangara egy kicsi a pacsamamanak meg kis szippantas a szajba is. 

A kaja egyebkent benne van a tura araban. Az elso szakasz az vegig aszfaltos ut, ekkor meg nem ertuk el a halal utjat, de ez is vegig lefele megy csak gurulni kellett. Ez jo volt hozzaszokni a bicajhoz. Utana megerkeztunk vegul a fo dologhoz, itt mar vegig foldut volt, azon kellett lefele szaguldani. Egyebkent ha valaki nem idiota es odafigyel akkor sztem egyaltalan nem veszelyes az egesz, en is megcsinaltam meg ugy is hogy total felek a magassagtol. Egy autonyi hely szinte mindig van szal ott bicajjal is el lehet menni.

Az egesz gurulas lefele tobb oran at tartott, sokszor volt piheno ahol kicsit ittunk vagy kajaltunk, vagy eppen fenykepszunet volt. Persze a taj tuti jo volt, csak amikor az ember szaguld lefele egy folduton ugyhogy mellette szakadek van akkor azert inkabb az utat figyeli mint a tajat.

Kozben persze egyszer csak a lefele valo szaguldas kozben szetdurrant a hatso gumim, es mivel a csoport elejen voltam meg voltak mas csoportok is rajtunk kivul ezert a bicajt felreraktam jobb oldara a dzsindzsasba nehogy balesetet okozzak en meg kialltam a bal oldalra es vartam a turavezetot meg a kisbuszunkat. Igy viszont ahogy jottek el a csopitarsaim sorra alltak meg elfeheredett arccal kerdeztek hogy mi tortent es hogy hol a bicajom. Hat mondom volt egy defektem es iranyithatatlanna valt a canga es lezuhant a szakadekba, nekem is csak utolso pillanatban sikerult leugranom rola. Egy kicsit elveztem a csodalkozo es elismero pillantasokat aztan megmutattam nekik a cangat a fuben a tuloldalon.

A legnagyobb meglepetes viszont a tura vegen vart mikor megerkeztunk az ut aljara. Ott volt ugyanis egy all you can eat, bufes kaja es beszaras de egy magyar csalad csinalta. Tunde a 3 gyerekevel es a ferjevel 10 eve koltozott ki mert egy utazas utan megtetszett nekik ott kint. Aztan a ferje par eve visszajott de o a fiaval es ket lanyaval ott maradt. Volt egy tok jo nagy medence is amiben hulyeskedtunk, soroztunk egesz sokat aztan pedig lecsaptunk Tunde finom foztjere. 

Be akartam vagni a Melt ruhastol a medencebe de a belga srac belokott Mellestul ruhastol engem is...

Az ut visszafele 4 es fel ora volt amit egyhuzamban toltunk le mert egy orosz parnak el kellett ernie a buszat. Itt a visszauton a turavezetonk mutatott egy csomo fotot hogy milyen serulesek tortentek korabban ezen a turan. Hat oszinten szolva eleg kemeny dolgok voltak ott, labtores keztores meg minden finomsag, eleg ugye egy kavics amin megcsuszik a canga kereke es ilyen sebessegnel mar eleg konnyen tornek a dolgok. Jo mondjuk lattam hogy egy masik csoportban volt par azsiai akik olyan lassan mentek lefele hogy sztem ok ket nap alatt csinaltan meg a turat.

Torotorobol visszamentunk Cochabambaba, onnan pedig egybol La Pazba. LA Pazban eleg sok idot toltottunk, mert egyreszt volt 1-2 buli, masreszt meg ment a vb ugyhogy neztem a meccseket amikor csak tudtam.

Csinaltunk egyik nap egy eleg informativ varosi setaturat. Meseltek arrol hogy amikor valaki uj hazat epit akkor a lama hasabol kivagott szaritott lamabebit temetnek az alapzat ala kokalevellel es a 94%os alkohollal amit pacsamamanak a fold istennojenek ajanlanak. Nagyobb epitkezeseknel viszont egy lamafetus nem eleg, vlmi nagyobb kell. Ez pedig hat igen egy ember. A samanok akik ezt a ceremoniat csinaljak beoltoznek hajlektalannak es elvegyulnek kozottuk. Leitatjak oket es elbeszelgetnek veluk, aztan mikor talalnak egyet aki elkotyogja hogy nincsen csaladja es senkije azt meg jobban leitatjak aztan elve az epulet ala temetik.

Na ez most ilyen varosi legenda szeru dolog, de ami teny hogy tenyleg talaltak emberi maradvanyokat mar nagyobb epuletek alapzataban, ugyhogy vlmennyire a helyiek szerint lehet vlmi a dologban.

Meseltek meg az orszag tortenelmerol, a kulonbozo elnokokrol, egyiket kiszedtek a foteren talalhato elnoki rezidenciabol es a foteren folakasztottak, egy masik szetlopta az orszagot es elhuzott az usaba. Az elnoki palotai incidens utan egyebkent mar nem is laktak ott tovabb az elnokok, betojtak kicsit. Az Evo gyerek aki a mostani president, kozvetlen a foter mogott epittet egy bazi nagy erodszeru szurke toronyepuletet ami sajnos abszolut nem illik a varoskepbe.

Evorol vegyes kep alakult ki a helyiek kozott. O az elso elnok aki oslakos emberek kozul kerult ki, vannak ugye quechuak, aymarik meg meg nemtom hanyfele oslakos nepcsoport. Es sok hasznos dolgot is csinalt, peldaul csinalt torvenyt ami kimondja hogy mindenki egyenlo, nemtol, szarmazastol stbtol fuggetlenul, es a csaj idegenvezeto nagyon buszke volt arra hogy Boliviaban nincs diszkriminacio, es amikor mar 80adszor hangsulyozta ezt nem birtam tovabb es mondtam hogy a turistakat azert diszkriminaljak mert eleg sok helyen, a belepo turistaknak 4-5szor annyiba kerul mint a helyieknek. Erre a csaj elkezdett hadovalni hogy hat mi mind gazdag orszagokbol jovunk es ezert meg tudjuk fizetni a magasabb belepot. Hat mondtam en eppen nem egy szuper gazdag orszagbol jovok, de persze igen azert sokkal jobban allunk mint ok. Kozben a masik turavezeto felallt es mondta hogy az o szemelyes velemenye igenis az hogy ez diszkriminacio a turistakkal szemben es ellenzi ezt.

Na mindegy aztan beszeltek meg Evorol, az elnok bacsirol, peldaul hogy neha olyan baromsagokat nyilatkozik hogy a cocacolatol meleg lesz az ember, a sult csirketol meg kihullik az ember osszes haja. Ezeket azert nyilatkozta hogy hatha rabirja az embereket hogy kevesebb colat igyanak meg egeszsegesebben etkezzenek, kesobb bocsanatot is kert ezekert.

De mivel 8 eve mar hatalmon van es ez a max, trukkozott egy olyat is hogy nepszavazason megvaltoztatta az orszag nevet, a helyiek nem is nagyon ertettek az egesz lenyeget amig utana be nem jelentette hogy mivel ez most mar egy masik orszag igy most megint indulni fog a valasztasokon :).  Szal figyeljuk hogy a mi diktatorunk, Orbanka mikor fogja az orszag nevet megvaltoztatni ;). Nyilvan bazi korrupt az egesz orszag es eleg nagy problemak vannak peldaul az egeszseguggyel, mikor Evoka beteg lett peldaul Kubaba ment kezeltetni magat ami elegge kivagta a biztositekot az embereknel, de a videk meg igy is mindenhol tele van "Si Evo" falfestesekkel, ami azt jelenti hogy igen Evora.

Ami meg vicces hogy Bolivia-szerte mindenhol befejezetlen hazak sorakoznak mert ha nem fejezed be a hazad akkor kevesebb adot kell fizetned, ez viszont tenyleg azt jelenti hogy mindenhol kb hianyzik egy emelet, nincsenek lefestve satobbi, hat felkesz hazak mindenhol.

Amiert nagyon szerettem az elejen La Pazt az a siliftszeru public kozlekedesi rendszere, vagyis siliftszeru kabinokban utazhatsz a varos folott elkerulve a dugokat. Ez baromira tetszett mert egyszerre nyujt csodaszep latvanyt ahogy a varos folott libegsz, es ugynakkor meg el is ered a celodat kozben gyorsabban mintha az orokos dugoban ulnel. Eddig nemtom pontosan hany vonal van, asszem 7, de 15ot terveznek. La Paz alatt ugyanis nem tudnak metrot epiteni mert sok fold alatti patak/folyo van, viszont mivel a varos 3900 meteren van, a legmagasabban fekvo fovaros, es korul van veve hegyekkel igy ez a siliftszeru kozlekedesi rendszer tokeletes. Annyi hogy dragabb mint a hagyomanyos mikrobuszos rendszer. Na igen, ezek az importalt kinai/japan mikrobuszok total bebudositik a varost.

Mindegy a teleferico rendszer bombajo, csomoszor hasznaltam, peldaul mikor elmentem a hard rock cafeba hogy Jancsi pologyujtemenyet gazdagitsam, vagy amikor elmentuk a cholita birkozast megnezni. A cholita birkozas azt jelenti hogy nepviseletbe oltozott lanyok gyepaljak egymast elore megirt forgatokonyv szerint, vagyis az egesz megrendezett, mint az amerikai tesoja, de meg igy is baromi szorakoztato. A helyiek nagyon beleelik magukat, mindefele dolgokat dobalnak a birkozokra, peldaul, popcorn, krumpli.

Ezt a birkozast El Altoban rendezik ahova szinten silifttel lehet legegyszerubben feljutni es mivel ez a legmagasabb pontja a rendszernek innen van a legjobb kilatas a varosra. Itt rendeznek minden vasarnap egy irdatlan nagy piacot is, erdekes.

A cholita birkozast legjobb nem szervezett turan megnezni mert ott egy masik turistaknak rendezett helyre viszik az embert. Mi folmentunk a silifttel korbekerdeztem es olyan 30 perc bolyongas utan megtalaltuk a helyet. Megerte mert a szervezett cuccra 9szer annyiba kerult a jegy, itt meg meg raadasul szinte csak helyiek voltak, alig par turista.

Maga a show nagyon tetszett, a csajok egymast dobaltak, huztak egymast hajat, egy ponton az egyik fogott egy nagy darab nyers marhahust es azzal kezdte el utlegelni a masik melleit. Az utolso birkozas ket faszi volt, akik szo szerint veresre vertek egymast, mindkettonek omlott a ver a homlokabol, faladakat meg egy gitart tortek szet egymas fejen. De a legnagyobb durranas az volt mikor az egyik meggyujtott egy rakat faladat es radobta a masikat az ego ladakra...a masik bosszubol rajzszoget szort a foldre es arra dobta ra a masikat akinek a hata utana vegig tele volt rajzszoggel. Sajnos a telom lemerult igy a legjobb reszekrol nem tudtam videot csinalni.

Azutan van meg a Ruta26 ami nagyon nepszeru a turistak koreben ugyhogy nekem is el kellett menni lecsekkolni. Ez vegul is egy kocsma ahol ugy lehet kokaint venni mint ha egy sort venne az ember. A kocsma allitolag folyamatosan valtoztatja a helyet. nyilvan illegalis, de a Wild Rover elol indulo taxisok mindig tudjak hol van eppen.

Maga a hely eleg otvar, letakart befedett ablakok, es mivel egy tarsashaz kb elso emeleten van a plafonon levo tojastartokkal probaltak vlmennyire hangszigetelni a helyet. Van par kanape meg asztal, a leheto legegyszerubb berendezes. Egy idosebb no a pultban aki szornyu piakat csinal. egy feka dj aki fos zeneket tol meg egy pincer/kidobo aki megprobal lehuzni ha 100 bolivianoval fizetsz. Meghozza ugy hogy elveszi, elfordul aztan gyors kicsereli es azt mondja hogy bocs ez fake. Haverom elotte 10 perce vette fol egy bankautomatabol...a masik trukkje az volt hogy elfordult a szazassal majd mikor visszafordult 20as volt a kezeben es mondta hogy bocs de rosszat adtunk. Ekkor viszont mar resen voltunk es elkuldtuk a halal f@szara. 

A kokain grammja 150 boliviano es kis papirba betekerve hozza ki, allitolag nem tul jo minosegu. Aki akar az tud pl a taxisofortol is venni, vagy egyik ismerosomet az English club nevu helyen kornyekezte meg vlki, ott 100 boliviano lett volna grammja.

Tobbszor voltunk bulizni egyebkent La Pazban, a wild rover az jo alapozasnak, de par ember mondta hogy par nap utan inkabb elkoltozott mert nem birta az ottani tempot. Aztan sajnos a tobbi szorakozohelyre mar nem emlekszem, mindig tobben mentunk es a helyi arcok mindig tudtak vlmi jo helyet.

Az utolso kaland itt a Torotoro kanyon volt. Klafa volt mert nem kellett kocsiba ulni gyalog indultunk a falubol. Az elso 1-2 oraban semmit nem csinaltunk csak kulonbozo dinolabnyomokat nezegettunk. Eleg erdekes volt de egy ido utan kicsit uncsi.

Aztan megerkeztunk a kanyonhoz ami nagyon tutin nezett ki. Csinaltunk par kepet aztan leereszkedtunk es elsetaltunk egy vizeseshez ahol egy francia sraccal bementunk a vizeses ala meg a medencejebe. En be is ugrottam egyet egy sziklarol de baromi hideg volt a viz szal egy ugras eleg is volt :).

Visszafele egy masik uton mentunk es hat oszinten szolva kellett kuzdenem a melysegtol valo felelmemmel mert neha negykezlab kellett maszni folfele, neha tobb szaz meteres szakadek peremen kellett setalni neha meg az alattad par meterre levo folyo folott kellett vlmi kiallo sziklan atlendulni es hat kalandos volt de oszinten szolva neha elegge be voltam szarva :).

Egyik este meg osszefutottunk a belga haverokkal es elmentunk a helyi turavezetojenek a hazaba ahol beoltoztunk helyi nepviseletbe es csinaltunk par kepet. Vicces volt hogy evett vlmi kremsajtot aztan mikor letette az asztalra a macska felugrott es evett belole. Mondtam neki hogy hejj eszi a macska a sajtot az asztalon de annyira nem izgatta, egyet a macska harapott egyet o :).

Ami meg erdekes volt hogy a hostelunkben a tulaj csalad a ruhaszariton szaritotta a hust:

Igen ezeken az elozo nap meg ruhak szaradtak, egyebkent en is kimosattam a ruhaimat itt hatha finom szaritott hus illatuk lesz.

Masnap aztan egy tura kereteben elmentunk Itas varosaba ami egy olyan 2-3 oras setat/maszast jelentett es lattunk mindenfele allatnak kinezo sziklaformaciot meg jopar farkasnyulat is, viscachat. Meg voltunk egy nagy nyitott barlangban is ami vegulis Itas varosa volt, es itt az inkak vegeztek mindenfele ceremoniakat. Kesobb rablok feszkeve valt a hely mivel elegge eldugott volt es bejarata is csak egy volt, igy ide hajtottak a lopott teheneket es itt bandaztak.

Itas utan lementunk Umajalanta barlangba olyan 2-2,5 orara es bazi jo volt. Volt egy csomo maszas, nehany helyen nagyon szuk volt de halistennek volt egy nalam nagyobb darab spanyol srac, igy ot mindig eloreengedtem es ha o atfert, akkor mentem en is utana. Nagyon elveztem az egeszet tiszta kalandos volt.

Torotoro egy paranyi kis falu a Torotoro nemzeti parkban kb. 5 oranyi utra Kocsabambatol egy nagyon szuk minibuszban. Az ut kanyargos, sokszor szakadekok mellett vezet el de vlmi isteni a latvany. Sok helyen kavicsos az ut, sok helyen csak foldut, de mar vegig az uton epitkeznek es ket ev mulva kesz lesz az aszfaltos ut Torotoroba. Erdekes hogy szinte 90%ban CAT gepeket hasznalnak.

Ez meg a sultkrumplileves Cochabambabol csak kifelejtettem az elozo posztbol, ezt tenyleg igy szerviroztak nem en tettem 

Az egesz faluban nincs ATM es wifi is csak az egyik sarkon levo automatabol es fizetni kell erte. Viszont igy bazi nyugodt az egesz. A falu szelen laktunk vlmi hostelban es mar az elso nap talalkoztunk egy par hollanddal ket sveddel s legnagyobb meglepetesemre egy magyar csajjal, az Ilivel. O eloszor nem akarta elhinni hogy magyar vagyok :), kellett par perc mire elfogadta hogy nem vicc a dolog :).

Jol osszejott a banda ugyhogy elkezdtunk iszogatni aztan tabortuzet gyujtottunk es jo kis hangulatos parti kerekedett a dologbol ami viszont ahhoz vezetett hogy a masnap az masnap lett es csak egy spanyol meg egy belga csajjal elsetaltunk megnezni a teknostemetot meg a bikaviadalt.

A teknostemeto zarva volt de egy helyi kiskolok ott olalkodott es mondta hogy 5 bolivianoert kinyitja a kaput es bemehetunk az asatasok helyszinere. Nagy szarkavaro lesz meg a kissracbol az biztos mert tenyleg keritett egy kulcsot es be tudtunk menni. Olyan negyedora seta utan meg mindig nem lattunk semmit csak felturt foldet es kezdtunk turelmetlenek lenni hogy hat hol vannak a teknosok bazmeg mikor a kissrac mondta hogy jah hat hogy itt nincsen mar semmi, az osszes fosszilia a muzeumban van kiallitva. Na erre anyaztunk egy sort es mondtuk hogy akkor engedjen be a muzeumba. Mondta hogy okes ugyhogy bementunk a muzeumba ami kb ket szoba egy rakat osregi fossziliaval, annyira nem csapott foldhoz. Aztan a kolok meg atvitt minket egy moziszobaba ahol megneztunk egy promofilmet Torotororol. Egyebkent olyan heteves lehetett a srac.

Kozvetlen a "temeto" elott volt aztan a bikaviadal ami annyit jelentett hogy a kornyekbol mindenki hozta a bikajat aztan egy jo nagy teruleten osszeeresztettek oket. Volt par bikuci amelyik egymasnak ment de azert kellett varni par szaftos harcra. A helyiek mindegyik vegen jo nagyot rohogtek aztan, elveztek a dolgot, sztem a vesztes, elfuto bikat rohogtek ki :). A helyiek hoztak ki kajat meg csicsat (csicsa) es habar a csajok csak a szajukat huztak en jol belakmaroztam hazikosztbol meg leoblitettem csicsaval amiben uszott par muslica de hat kell a protein. A  csicsa egyebkent ilyen kukoricabol erjesztett alkoholos cucc, nem a kedvencem de lecsuszik.

A blokad miatt Santa Cruz helyett Cochabamba fele vettuk az iranyt, laza 12 ora egy 15 fos minibuszban ahol szinte minden helyen egy asszony ult a gyerekevel az oleben + az idosebbek a folyoson fekudtek. Hat szornyu egy ut volt...
Cochabamba egy eleg nagy varos es tobben figyelmeztettek is hogy figyelni kell merre kolbaszol az ember, foleg ejszaka. Sokat setaltunk osszevissza ejszaka a kozpontban de nem volt gond.

Itt megneztuk a Jezuska szobrot ami a varos kozepen egy dombon all es olyan mint a rioi. Ezen kivul meg van egy hatalmas teruleten elterulo piaca ahol mindent meg lehet talalni a dezodortol a mumifikalt lamabebitetemig. Sajnos az allatokat elegge nyomorusagos korulmenyek kozott tartjak, osszezsufolva. Mikor eszrevettek hogy videozok tobben ram is szltak hogy hagyjam abba.
Miutan kipihentuk az utat es szetneztunk kicsit Torotoro fele vettuk az iranyt.

Samaipata egy kis falucska 12 oranyi buszutra Sucretol es 3 oranyira az orszag legnagyobb varosatol Santa Cruztol. Hajnali 3kor erkeztunk meg es halistennek a hosteltulaj egybol nyitotta a kaput, bazi hideg volt ugyanis. Ez volt a legjobb hostel amiben eddig voltam, es nem a berendezes miatt hanem az ott dolgozok miatt. A tulaj ugyved volt de a korrupcio miatt megcsomorlott otthagyta az egeszet es megnyitotta ezt a hostelt. Es egyszeruen annyira kedvesek es lesik minden kivansagod hogy hihetetlen, az ember szinte a csalad tagjanak erzi magat. Es hat a reggeli is baromi jo volt.

Meccsnezes borral, a sorhoz tul hideg van

Jo volt vegre kicsit videken lenni, nem kellett kerulgetni az embereket mint Sucreban. Raadasul kezdodott a vb is ugyhogy tokeletes volt mert minden dormitorijukban volt tv, + egy nagy a teraszon.

Samaipata kozvetlen kozeleben van az Amboro nemzeti park ami egy ilyen sima erdo es egy oserdo kozott helyezkedik el. Itt voltunk egy 6 oras turan.

Aztan van meg az El Fuerte vagy erod nevu romtelepules ami egy hegyteton helyezkedik el es mar evszazadok ota hasznaltak, eloszor az inkak elotti nepek majd az inkak utana meg a spanyolok. Megeri megnezni jo a kilatas meg erdekes is.

El fuerte

Van meg a faluban egy allatmenhely es egy kilato + a vizesesek ahova mar nem jutottunk el mert a Santa Cruz koruli onkormanyzatok blokad ala vettek az utat mert a kozponti kormanyzat nem fizetett ki nekik minden penzt 2015 ota. Amikor legutobb hallottam rola akkor a harmadik napon meg mindig tartott a blokad.